5:57 Ébredek. Férjem járkál. Mi van? Fáj a szeme. Lefekszik. Felkelek, megyek szoptatni a babánkat.
6:10 Kislányom ordít: anya, anyaaaaa!! Apa bemegy. Anyaaaa!! Kiviszi pisilni. Anyaaa! Kirohanok, karomon a picivel. Puszi. Megnyugszik. Visszabújás. Kisfiamat orrszivózni kell. Oké. Aludjatok még. Vissza a szopihoz, aztán hallom, hogy nem alszanak…
7:00 Pisiltetés. Orrszívás. Kenőcsözés. Öltöztetés. Férj ébresztése. Öltözködés. Reggeli.
Nem is volt olyan gáz a nap további része (sem), leszámítva, hogy:
– babának 2 óránként peluscsere kellett, különben kifolyt mindenhova, többieknek orrrszívás-orrfújás hasonló gyakorisággal;
– a nagyok sokat hisztiztek és veszekedtek;
– kisfiam háromszor bepisilt;
– mostam de még mindig nem hajtogattam össze a ruhát;
– filceztünk és mindenkin meglátszik;
– ebédnél nem ettek szinte semmit;
– nem tudtam aludni csak 5 percet mert váltották egymást.
Ami jó volt:
– sokat beszélgettünk az oviról;
– alapjában véve jók voltak, nem voltak futkározós kis ördögök, mint máskor ovi után;
– segítettek bepakolni az udvrról;
– összességében jól ettek;
– rendben volt a szopi is a babának.
A nátha sajnos nem javult igazán sokat. Sőt. Már mindketten benne vannak és köhögnek is. Sőt. Én is elkaptam.