Gyermekkel utazol? Ez fog történni az első (fél)órában!
Ha gyermekkel utazunk, mindenképp fel kell készülnünk néhány nem várt eseményre…
A szituáció tehát a következő: nagy nehezen becsomagoltatok, beültetek, elindultatok, és akkor…
Gyermeked szól, mert
– éhes,
– szomjas,
– pisilnie kell,
– kakilnia kell,
– melege van,
– fázik,
– nyomja az ülés,
– rosszul van,
– fáj a feje, füle, haja,
– van egy bibi a lábán, amit most rögtön szeretne neked megmutatni,
– hosszú haj esetén: nyomja a gumi, csat, vagy kiesett,
– leesett a földre az utazós állatkája,
– szeretné levenni a cipőjét, zokniját, és segítened kell neki ebben,
– (=nyafog), otthon maradt a kedvenc homokozólapátja, pedig a másik négyet elhoztátok…
Avagy:
– lábával az ülést rugdalja, koszolja…
– percenként megkérdezi, hogy “mikor érünk már oda”?
– szimplán csak ordít.
Így aztán te:
– konstatálod, hogy leglább másfél-kétszeres útidővel kell számolni;
– vagy épp elérhetetlennek tűnik számodra az úticél,
– a folyamatos hátra- vagy oldalra- vagy előreforgástól te leszel rosszul,
– megfogadod, hogy soha többet… de aztán mégis.
Valami kimaradt volna? Oszd meg velem!
A te gyermeked hogy bírja az utazást?
Ha tetszett a poszt, lájkold és oszd meg és csatlakozz a Nő Feleség Anya Blog facebook-oldalához ITT.
