Néha szeretek kicsit előre tervezni, vagy elgondolkodni dolgokon, mi lesz, ha a gyerekek nagyobbak lesznek, mi lesz ha ez lesz, az lesz, hogy fogom megoldani, ha… A minap az óvodába menet jutott eszembe egy dolog, ami nemsokára egy valós, megoldandó problémává válik számomra. Az óvodában a gyerekeim csoportszobája az emeleten van. Ezért minden nap, amikor megyek… Tovább »

Mint már három éve “otthon ülő” anyuka, a következő ördögi körben élek, azt hiszem, sok sorstársammal egyetemben (és persze sok sorstársammal nem): az egész napos hajsza a gyerekekkel nagyon kifáraszt, alig várom, mikor kerülhetek ágyba, hogy aztán némi alvás után megharcoljak a következő nap kihívásaival. És így tovább, gyűröm a napokat, egyiket a másik után,… Tovább »

Nemrég egy hónapos lett a blogom! Hogy jutottam el idáig? Hát bizony nem volt könnyű! Eddig összesen mintegy 40 bejegyzés került közzétételre. Ezeket összesen 1800 látogató látta. Egy nap átlagosan 50-en nézik az oldalt. A legjobb napon 136-an kattintottak ide. Két komment is érkezett, ami valójában egy, csak én válaszoltam rá. Arra biztatlak kedves olvasóm, te… Tovább »

Mióta a gyerekek rendszeresen járnak közösségbe, vagyis kerekítve fél éve, mindig szóba kerül a barát. Van-e barátjuk, ki a barátjuk. A napköziben nem igazán volt senki. Az óvodában viszont szinte azonnal lett, már az első-második héten. Másfél hét ovi és másfél hét betegség után mazsoláim összeszámolták hány barátjuk van. Kisfiamnak (az érthetőség kedvéért körülírva és… Tovább »

Nemrég Budapesten járt egy brüsszeli ismerősünk. Meghívtuk hozzánk. Beszélgettünk. Miről? Hát persze, hogy a gyerekekről, a gyesről. Ott három hónapig lehetnek otthon az anyák. Vagyis addig kapnak pénzt. Utána is otthon maradhatnak, de akkor már nem kapnak. Magyar anyukaként, aki közel négy éve van itthon, a három hónap röhejesen kevésnek tűnik. Mi lesz a szopival?… Tovább »

Napközben, ahogy teszem a dolgomat, többször eszembe jut: igen, erről írok majd a blogra. Majd kis idő múlva ismét: igen, erről írok majd a blogra. Aztán este próbálom felidézni a napot és azokat a pillanatokat, amikor azt gondoltam: igen, erről írok majd a blogra. Sajnos csak a témák töredékére emlékszem. Hogy lehetnék ügyesebb? Hogy tudnám… Tovább »

Kislányom szereti a májkrémes kenyeret (is). Egyik reggel megörvendeztetette Anyát: – Anya, kenjél a kenyeremre májkenőcsöt is! …10-es skálán?…... Tovább »

Jelentem, néhány nap stagnálás után ma már határozottan jobban volt mindenki. A köhögés, torokfájás, hőemelkedés, gyengeség immár a múlté, már csak egy kis orrfolyás maradt. Így a porszívó még mindig elöl van, a lakás mindkét szintjén virít belőle egy-egy példány. A gyerekek választhatnak, hogy épp melyikkel szeretnének orrszizini. Férj és baba továbbra is jól vannak…. Tovább »

Nemrég épp az foglalkoztatott, hogyan kezdődik el egy blogon az élet… mitől lesznek hozzászólások, kommentek, párbeszédek, és mitől alkul ki egy kis közösség, közönség… Jelentem, elkezdődött! Tegnap érkezett az első hozzászólás, amire válaszoltam is. Köszönöm Neked, Animama!... Tovább »

Jelentem, lábalunk kifelé. Határozottan. Kisfiamnak szakad fel a váladék, jövöget kifelé. Kislányomnak még fáj a torka, és bár kicsit nehezen, de neki is szakadozik fel a trutyi. Orrszizunk egész nap. Tegnap még azt hittem, hogy holnap mehetnek oviba, de most azt gondolom, hogy rendesen ki kell, hogy tisztuljon az orruk (torkuk, tüdejük). Nekem a végtagfájdalom… Tovább »

Az óvodakezdés utáni 8. nap estéjén kisfiamnak folyott az orra, kicsit köhögött, rossz volt a közérzete, bágyadt volt. Gondoltam, a hét utolsó két napján maradjanak itthon, utána hétvége, így négy nap bőven elég lesz arra, hogy kikezeljük ezt a kis náthát. Bizony, nagyot tévedtem. Akkor még nem tudtam, hogy a következő napokban mi vár ránk. Egy… Tovább »

Ma az esti mese ovasása közben nagyon érdekes dolog történt. Elkezdtem olvasni, mire a gyerekek rávágták, hogy most ők mondanak mesét. Ilyen volt már máskor is, csak épp mese nem lett belőle. Na de ma! Kislányom a következő mesével lepett meg minket: Volt egyszer egy gyümölcs. Volt benne három… mag. Nem. Nem. Volt egyszer három… Tovább »

5:57 Ébredek. Férjem járkál. Mi van? Fáj a szeme. Lefekszik. Felkelek, megyek szoptatni a babánkat. 6:10 Kislányom ordít: anya, anyaaaaa!! Apa bemegy. Anyaaaa!! Kiviszi pisilni. Anyaaa! Kirohanok, karomon a picivel. Puszi. Megnyugszik. Visszabújás. Kisfiamat orrszivózni kell. Oké. Aludjatok még. Vissza a szopihoz, aztán hallom, hogy nem alszanak… 7:00 Pisiltetés. Orrszívás. Kenőcsözés. Öltöztetés. Férj ébresztése. Öltözködés…. Tovább »

Az óvoda áldásos hatásainak köszönhetően a második hét közepén kisfiamnak elkezdett folyni az orra és fellépett némi köhögés is. Egy át-orrszívó-porszívózott éjszaka valamint esti-reggeli bágyadt tekintet és nyöszörgés után úgy döntöttem, a héten már ne menjen oviba. Kislányom se ment, mert nem akart egyedül menni. Így a pici babánkkal együtt immár négyesben maradtunk itthon. Hozzáteszem,… Tovább »

A Cafeblog VIP blogos versenyt hirdet. De csak a 2013. július 20-a előtt létrejött blogok vehetnek részt. Az én blogom még nagyon fiatal, 2013. aug. 20-án hoztam létre. A többi feltételnek megfelelek. Na nem baj, talán majd máskor! Akik neveznek, indulnak, izgulnak, azoknak sok sikert kívánok!... Tovább »

Van egy dolog, ami foglalkoztat engem, mióta van blogom. Mégpedig az, hogy: hogy kezdődik el egy blogon a párbeszéd? Tehát az oké, hogy én itt irogatok mindenfélét, de mit kell ahhoz tenni, hogy jöjjön válasz? Vagy ha nem is válasz, de reakció. Mert ahány blogot megnyitottam mindenütt voltak kommentek. (Bár sok köztük a rosszindulatú, negatív… Tovább »

A blogolásról újabban ez jut eszembe: nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek. Sokan vannak egyedül, igazi család, barátok nélkül. Persze ők nem mind bogolnak. De akik esetleg igen, azok a hozzászólásokon keresztül beszélgetnek másokkal. Így már nem érzik egyedül magukat a problémáikkal, vagy rájönnek, hogy vannak, akiket érdekelnek a gondolataik. Vannak fórumok körül kialakult… Tovább »

Gyerek 1. – Anya, beteg a szám! gyerek 2. – Biztos meggyulladt!... Tovább »

5:54 – Ébred a babám. 5:59 – Szopi. Fejés. Pótlás. Böfi. Pelenkázás. 6:15 Ébrednek az ovisaink. De miért? 7:00 Öltöztetés a “nagyoknak”. 7:30 Reggeli a nagyoknak. Mosogatógép, mosógép indítása. Szemét. 8:00 Baba lefektetése. 8:30 Pékségbe megyünk a nagyokkal. A “babák” (baba és apa) itthon alszanak. 9:00 Haza a pékségből. Reggeli nekem. Mesenézés a “nagyoknak”. Főzés elkezdése…. Tovább »

Mint olvasható volt korábban, az első három nap teljesen rendben ment. Mármint az oviban. Itthon folytatódott az ördögösdi. Negyedik nap – a mélypont. Kisfiam nagyon fáradt volt már reggel is, az óvónéni is észrevette rajta. Délelőtt bepisilt. Kétszer. Ebédnél majdnem elaludt. Aztán alvás közben is bepisilt. Milyen jó, hogy bevittem gumilepedőt. És milyen jó, hogy… Tovább »