Új szerelmem van

Új szerelmem van. Így hívják: mei-tai. De nem csak egy általános, hétköznapi mei-tai. Ez egy bizonyos mei-tai. Ami most már az enyém. Gyönyörű és kényelmes. Sötétkékek a pántjai és kék kismadarak vannak a hátulján. Párnázott. Egyszóval tökéletes. Komolyan mondom. Nagyon szuper. És ami korántsem mellékes: a babám is szereti. Hogy miért lett az enyém? Hát nem véletlenül…

Nemrég “Akadálymentesítés” (https://nofeleseganya.cafeblog.hu/2013/09/30/akadalymentesites/) címmel írtam arról, hogy a gyerekek óvodai csoportja az emelten van, és minden nap, amikor megyek értük a babával, fel kell cipelnem a picit mózeskosárral együtt az emeltre. Maga a kosár 6.5 kg. Babám ruhában most 7.5 kg. Összesen 14 kg. A szám ugye mindig növekszik. Eleinte egész jól ment a dolog, aztán egyrészt eszembe jutott, mi lesz, ha a babám kinövi majd a mózeskosarat és sportülésben fog utazni, de még nem fog tudni járni? Az oké, hogy kiveszem az ülésből és felviszem, na de hova teszem, amíg a többiek öltözködnek? (Nem szeretném, hogy esetleg feltörölje a padlót vagy megegye a cipőket…)

Aztán felmerült egy másik probléma is, kicsit komolyabb, mint az előző. Fájdalmaim kezdtek lenni a cipeléstől. Attól, hogy hirtelen nagy súlyt kell lépcsőn felfelé vinni. Már ott tartottam, hogy ha megemeltem a mózeskosarat, belenyilallt, és volt olyan eset is, hogy nem tudtam rálépni az egyik lábamra. Így aztán valami megoldást kellett találni, mégpedig hamar.

Az interneten kutakodva találtam rá a fent nevezett hordozóeszközre.

Nekem azért tetszett meg, mert

1. természetes anyagokból készül,

2. könnyű felkötni,

3. a kötőkkel jól “testre szabható”, de mégsem lóg le 10 meter anyag rólam,

4. elöl és háton is működik, tehát viszonylag hosszú távon használható,

5. babám a csípőfejlődés szempontjából egészséges terpeszben van benne.

Mellesleg a babám már tudja tartani a fejét, tehát az ő korában ideális. A sokféle mei-tai közül pedig azért választottam éppen ezt, mert egy magyar család kísérletezte ki minden részét, tehát ez egy innovatív eszköz lett sok praktikus dologgal. Az ergonómiát az ember saját agán érezheti. Azóta így járunk az oviba a tesókért és teljes a boldogságunk.

Nektek van valamilyen hordozós tapasztalatotok?

Ha tetszett a poszt, lájkold és oszd meg és csatlakozz a Nő Feleség Anya Blog facebook-oldalához ITT.

Saját fotó – Nő Feleség Anya Blog