Főzök a babámnak

Főzök a babámnak. Te is? Ha nem, hidd el, érdemes. Hogy miért? Mert csodálatos élmény látni, ahogy az anyatej mellett-után (amit szintén Te “készítettél” neki), ízlelgeti-eszegeti az általad főzött gyümölcs- és/vagy zöldségpürét. Később pedig majd a családi ebéden is részt fog tudni venni, hiszen ezt is tudod majd úgy alakítani, hogy ő is ehessen a menüből. (Feltéve, hogy a családnak is főzöl.)

Eleinte a dolog egyszerű: csak néhány gyümölcs, egy kés és egy turmix kell hozzá. (Meg persze kistányér és babakanál.) Megpucolod, turmixolod. A gyümölcsök esetében nagyjából itt véget is ér a készítés öröme.

Na, de a zöldségek! Ezek bevezetésekor kezdődik a főzőcske. Először csak vizet raksz és a megpucolt zöldséget. Aztán vizet és kétféle zöldséget. Aztán három félét. Aztán kétfélét, de mindig mást. Majd jön bele az olaj. Ha lehet, olíva. Meg a hús. Elsőnek a csirke. Végül a zöldfűszerek és a liszt. Készen is vagyunk. A baba most már a családdal ehet.

Persze nem kell megvetni az üveges bébiételeket sem, ha olyan időszakban csinálod a hozzátáplálást, amikor nem lehet sok mit frissen kapni (mint például most; de lehet használni a mirelit árukat is nyugodtan.) A bébiételek előnye amellett, hogy “készen” vannak, hogy bio alapanyagokból készülnek. Természetesen az is járható, hogy főzöl valamit és hozzáöntesz picit az üvegesből. Mondjuk amikor épp bevezetsz valamit és kevés kell belőle.

Amire a bébiételek esetében figyelni kell, az az, hogy a zöldségek mellett még mit tartalmaznak. Amikor ikreim kicsik voltak, meglepő felfedezéseket tettünk ezzel kapcsolatban! Volt olyan bébiétel, amit visszahívtak a boltokból! Tehát minél kevesebb dolgot tartalmazzon a vízen és a zöldségen kívül.

Tipp: biztosan még nagyobb élmény lesz a főzés, ha délelőttönként együtt mentek sétálás címén a piacra és együtt veszitek meg a hozzávalókat!

És a végére maradt az, ami talán a legfontosabb! Hogy sok családtag csodálkozik azon, hogy só és cukor nélküli főzelékkel etetem a gyereket! Szegényt! Pedig ha megkóstolod, amit főztél… nyamm. Nemcsak a gyümölcsöknek, hanem a zöldségeknek is van íze! Tapasztalatom szerint pedig a krumpli nagyon szépen kihozza azt. A sütőtök, a cékla, a sárgarépa, mind nagyon finom. Ne a cukorhoz, sóhoz szokjon hozzá a pici. Később úgysem lehet kikerülni (gondoljunk csak a felvágottakra, péksüteményekre…).

Ezt a szokást a nagybani főzésre is át lehet vinni, de ha nem is lehet mindig elhagyni a cukrot-sót, csökkenteni viszont mindenképp lehet. A hétvégén a családnak sütőtök-krémlevest főztem pirított tökmaggal. Sütőtököt megpucol, vízben megfőz, behabar, turmixol. Tökmagot pici olajon megpirít. Cukor és só nélkül. Senki sem vette észre, sőt, megdícsérték, milyen finom! (Hozzáteszem, szerencsénk volt a sütőtökkel, mert vettünk már olyat is, aminek semmi, de semmi íze nem volt…).

Kedves Nők, Feleségek, Anyukák! Fakanálra fel! Rajtatok is múlik a család egészsége, és úgy tartja a mondás: “az vagy, amit megeszel”!

Jó főzőcskézést mindenkinek!