Ebben az időszakban minden gyermekes család otthonában központi helyen áll a porszívó, és akár minden nap használatba is kerül. De nem a hagyományos módon, hanem orrszívó-porszívóként. Nincs ez másképp nálunk sem.
Egyik nap, amikor itthon voltak a gyerekek az óvodából és orrszívásra került a sor, a következő történt: a két háromévesem levette az orrszívót a helyéről, mindenki a saját kis “csövét”. Odamentek a porszívóhoz. Bekapcsolták. Bedugták az orrszívót és szívni kezdték az orrukat. Ekkorra értem oda a szobába és ámultam-bámultam! Persze segítenem kellett, hogy megfelelő legyen a kivitelezés, de csak éppen hogy. Használat után pedig a kis csövet el is mosták! (Nekem csak a nagyot kellett.) Úgy érzem, nagy lépést tettünk előre 🙂 Vagy lehet, hogy inkább a papírzsebkendő-használatra kellene lassan tanítgatnom őket?
Az orrszívás egyébként nem igazán kedvelik a gyerekeim, kivéve egy esetet: amikor mindketten lefürdetve, fogat mosva, pizsomában, orrszizva, mese után lefekszenek az ágyba, és betakarás, pusziadás után kibökik: anya, orrsziznom kell! (Vagy: pisilnem kell, de ez már egy másik történet…)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: