E. i. [előirat – ez az én találmányom, ha még nem másé :-)]: (Utoljára kb. két éve vettem tavaszi cipőt.)
Nemrégiben, amikor is kisütött a nap, és igen melegedni kezdett az idő, kipakolván az őszi-tavaszi cipőkollekciómat téli rejtekhelyéről, arra ébredtem, hogy nekem bizony kellene egy vízálló, bőr felsőrésszel rendelkező, sportos, fűzős kis cipellő. Tavaly ugyanis tönkrement az előző; szegény, már olyan régi, hogy nem is emlékszem, mikor került hozzám. Mivel már utcára nem viselhető, viszont még nem lyukas, ő kerti cipőként fog a továbbiakban szolgálni. (Milyen jó is, ha van kertünk, hiszen akkor ilyen-olyan felszerelés is kell!)
Férj tehát bevállalta házasságunk eddigi gyümölcseit, a két királyfit és egy királylányt (a második királyfi születése óta először mindet), és jómagam pedig útnak indultam gyalog, illetve tömegközlekedéssel abba a bizonyos plázába. Vasárnap délután révén, nem gondoltam, hogy más lehetőség is fennállna, azaz más üzlet is nyitva lenne, de a mi környékünkön egyébként sincs felnőtt cipőbolt. Ráadásul hallottunk róla, hogy valamiféle akciós hétvége van, így aztán férj még kedvezményes kuponokat is nyomtatott számomra, hogy ily módon is kíméljük a családi kasszát.
Rendben is volt minden, röviddel elindulásom után meg is érkeztem az egyik, kupont kibocsátó cipőüzletbe, ahol első látásra megtetszett egy cipő. Egy bibi volt vele, hogy nem bőr volt. Mármint az, hogy a talpa gumi és a belseje textil, az természetes dolog. Na de a felsőrész! Én világ életemben bőr cipőt vásároltam, mert azt tanultam otthon, hogy az a jó és a lábunk megérdemli és egy jó cipőre érdemes áldozni és. Így aztán visszatettem a helyére, pedig még méret is lett volna belőle. Folytattam a keresést, körbejártam az egész üzletet, a bőr felsőrésszel rendelkező cipők mennyisége elenyésző volt. Mármint a sportos utcai, női, 25ezer forint alattiaké. 30 ezret egy kis futkározós-ovibajárós-sportos-cipőért?! Még ha kuponra veszem, akkor is… Gondoltam, az üzlettel lesz itt a probléma, így aztán elrobogtam egy másikba, egy harmadikba. Plázában lévén ugye ez valódi túra, és – mint később kiderült – valódi időpocsékolás volt. (Persze, nem írtam le minden szempontot, tehát nem akartam fekete vagy fehér színűt, a kifordított bőr nem jó, mert az beázik, és fűzős legyen, és ne legyen mondjuk lyukacsos vagy idétlen, és ne legyen vastag a talpa… talán ennyi…ja, és ne legyen magas szárú.)
A harmadik üzletben aranyos eladónénivel elegyedtem szóba, aki értvén a problémámat, azt válaszolta, hogy ma már a nagy márkák sem készítik valódi bőrből a cipők felsőrészét. Persze, értem én, mondom, de akkor miért kerül 16ezerbe az egyik és 4ezerbe a másik, ha ugyanolyan az anyaga? Mert a logót fizetem meg – így a válasz. Jól van. Ha már ott voltam, körbenéztem, próbálgattam, végül visszamentem az első helyre és megvettem az elsőnek kiszemelt cipőt… kuponnal… aztán spuri haza a családhoz!
Az egész kiruccanásom közel három órát vett igénybe. Persze, ha gyakrabban járnék vásárolni, akkor biztos ügyesebben intézem és nem lepődöm meg azon, hogy 16ezerért is műbőr lábbelit lehet kapni. De ennek az árából akár négy másfajta műbőr lábbeli is kijön. Sajnálom, hogy nem volt időm tavaszi kabátot nézni, bár már tavaly ősszel is akartam őszi kabátot, amiből egy csinos melegítő felső lett és egy esőkabát (ezeket férjem vásárolta számomra), aztán olyan hamar tél lett, hogy nem is hiányzott az őszi kabát. Most is lehet, hogy nemsokára jön a nyár, és a tavaszi kabátot nem is tudnám kihasználni?!
Ha tetszett, klikk ide: FB oldalam. Lájkold és mindenről értesülni fogsz, ami a blogon történik.
Egy illusztráció a 25ezres kategóriából.
Forrás: tiszacipo.hu
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: