Úgy 8-fél 9 felé, amikor épp besötétedik, miután a gyerekeket lefektettem, megkezdem esti szeánszomat a konyhában. Van ennek egy bizonyos hangulata. Senki nem zavar, beleményedhetek a konyhaművészet tudományának rejtelmeibe.
Először is kipakolom a mosogatógépet, majd bepakolom a szennyes edényeket, és ha megtelt, el is indítom. Ha esetleg még nem telt volna meg, a főzés végére már biztosan meg fog. Sőt. Nem is fog minden beférni.
Miután elegendő üres hely keletkezett a konyhapulton, sorra veszem a hűtőszekrény, a fagyasztó és a konyhaszekrények tartalmát, majd eldöntöm, hogy miből is álljon össze a készülő menü. Sokszor sürgősség alapján választok (várhatóan mi romlik meg leghamarabb), vagy gyermekeim kedvenc ételeit gondolom végig (paradicsomleves, rakott krumpli, stb.), valamint harmadik szempontként felmerül még az is, hogy nekem saját magamnak milyen étekhez lenne kedvem.
(A fentiek alapján kitalálhattátok, hogy nem az a tipikus anyuka vagyok, aki délelőtt elmegy babakocsival a zöldségesbe, megveszi a hozzávalókat, majd hazamegy és megfőzi az ebédet. És ezt minden nap. Természetesen mi is vásárolunk friss árukat, mégpedig piacon, hétvégén.)
Van még egy fontos szempont, hogy mióta babánk is azt eszi, amit mi, ne legyen túl fűszeres, túl nehéz, túl zsíros, vagy túl nemistudommilyen, és lehetőleg tejmentes is legyen és hát a zöldségen, húson és mondjuk liszten, tejfölön kívül ne nagyon legyen benne sok más. Gondolok itt vegyszerekre, ízfokozókra, tartósítószerekre és E-123-félékre. (Bár ezeket nem csak babáknak érdemes kerülniük.) Jelenleg tehát a babakonyhát és a “felnőtt” konyhát egyesítő recepteket főzök.
Ha megvan a terv, hozzáfogok az elkészítéshez. Igyekszem időt spórolva dolgozni, vagyis amíg fő a második, addig elkészítem a levest, például. Szeretek csendben is főzni, de van, hogy bekapcsolom a rádiót.
Mivel nemrég volt gasztrohét, most nem szeretnélek jobbnál jobb receptekkel fárasztani benneteket, csak annyit mondanék, hogy így este 9-10 felé nem valami 3 órán át készülő ételcsodákra kell ám gondolni, hogy én olyanokat készítek. Nem. Egyszerű és nagyszerű, friss és finom. Sokszor van emiatt például főzelék, vagy rakott étek, a leves pedig elengedhetetlen. Babám imádja a húslevesből, csontlevesből kézzel kieszegetni a zöldségeket, husikákat, a krémleveseket pedig már egész ügyesen megeszi egyedül, kanállal (13 hós). Egyik kedvence a borsó, így azt gyakran készítek. Másik kedvence a cukkini.
Ti szoktatok késő este főzni?
Ha tetszett a poszt, lájkold és oszd meg és csatlakozz a Nő Feleség Anya Blog facebook-oldalához ITT.
A kép forrása: nlcafe.hu
Kommentek