Egyik nap, amikor (nem először és vélhetően nem is utoljára) egyedül csináltam végig az esti szertartást… három gyerek, vacsora-fürdés-mese vs. tápi és alvás… most csak a babánkéra koncenrtálódik ez az írás…
Mondhatom, számomra talán ez a nap mélypontja… Az esti programon általában én magam is nagyon elfáradok… Aznap, azt hiszem, a szokásosnál is sokkal jobban sikerült… ne csinálja utánam senki!
Manapság a babáknak úgy másfél éves korig nem javasolják a tehéntej fogyasztását. Emiatt a tápszerkészítés tudományát is több anyának kell elsajátítania, mint mondjuk akkor, amikor a javasolt életkor egy év, vagy fél év volt.
Nekem elvileg már megy, csak épp aznap… Na, de kezdjük az elején.
Felforraltam a vizet a vízforralóban. A cumisüveg részeit kivettem a fertőtlenítő folyadékból és lemostam hideg vízzel. A forró vizet beletöltöttem a cumisüvegbe, és a babával együtt felmentem az emeletre, ahol hideg vízbe állítottam bele a cumisüveget, hogy amíg őkelmét megfürdetem, addig megfelelő hőmérsékletűre hűljön a tápszerhez előkészített víz.
Fürdés után tehát, babámmal a karomon mentünk is a szobába, hogy elkészítsük a tápszert. A víz azonban sajnos túlságosan lehűlt, így meg kellett melegítenem. Lementünk. Törtem a fejem egy sort, hogy hogyan, végül betettem a mikróba. Kivettem, még mindig hideg. Betettem újra. Kivettem. Ekkorra meg már túl meleg lett! Úgy döntöttem, felmegyünk újra, és a hűtővizet fogjuk ismét használni. Mire előkészítem, kinyitom a tápszeres zacskót, addigra biztosan lehűl.
Fel is téptem a zacskót, persze valahogy egy kézzel, mert a másik kezemben még mindig babánkat tartottam. Sajnos némi tápszerpor kiszóródott belőle. Nem gond. Feltöröltem. Ezután beletettem a cumisüvegbe a tápszerport. Előtte persze ellenőriztem a víz hőmérsékletét, amit végre rendben találtam. Rátettem a cumisüvegre a tetejét, és elindultam vele a lépcsőn. Fel az emeletre, babánk szobájába. Ott szoktam ugyanis megetetni őt. Útközben eszembe jutott, hogy a tápszert bizony össze kell rázni, így aztán a lépcső legfelső fokánál ráztam egyet a cumisüvegen, ami azt eredményezte, hogy némi tápszer kifolyt a padlóra, mert nem volt rácsavarva az üvegre a cumi… Azért, mert egy kézzel nem lehet rácsavarni és a mikróba természetesen a cumirészt nem tettem be, csak az üveget, lecsavarni még valahogy sikerült…
Végül bementünk a babaszobába, elhelyezkedtünk a kényelmes fotelünkben, és picikém elkezdte meginni a tápszerét. Nagy csodálkozásomra, megitta, mindet. Este pedig szándékosan kevesebbet szoktunk csinálni, mert általában nem issza meg. Akkor, azon az estén, mindet megitta. De tényleg. Nem láttam rajta, hogy kérne még, így a böfi után lefektettem aludni. Nem lett volna erőm még egy üveg tápit készíteni, és még várt rám a másik két lurkóm esti programja, de ők legalább tápszer helyett már mesét kapnak alvás előtt.
Ha tetszett, csatlakozz a blog facebook-oldalához ITT, ahol mától új rovat indul “mindennapi szösszenetek” címmel.
A kép forrása: wwww.tommeetippeetermekek.hu
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: