Évekkel ezelőtt akadtam rá véletlenül egy oldalra, akkor, amikor még volt egy nagy tervem, miszerint megtanulok varrógéppel varrni. De aztán születtek a gyerekek, és valahogy még mindig nem jutottam el tanfolyamra… Persze, lehet, hogy nem is kell tanfolyam, csak egy varrógép és némi szabadidő, de eddig sem jutottam még el. Mostanában… mással vagyok elfoglalva, mely elfoglaltság termékeit ti… Tovább »

Jelmezkészítés nyáron?! Igen, ha a gyermek szeretné, én kapható vagyok rá. És te? Az úgy volt, hogy ikreim óvodások lettek múlt szeptemberben. Aztán, január közepén, egyszer csak megjelent a csoport üzenőfalán, hogy nemsokára farsang lesz! Amikor elolvastam, kicsit izgulni kezdtem, hogy vajon milyen jelmezt fognak majd kérni, és vajon hogy fogom elkészíteni… De aztán minden… Tovább »

A cím lehetne akár idézőjeles is, valahogy így: “kézműveskedésem” “története”… Először is azért, mert egyáltalán nem vagyok profi kézműveskedő (viszont lelkes); másodszor pedig: lehet ezeknek a tevékenységeknek egyáltalán története?! Nézzük. Kézműveskedésem kezdetei a régmúltba, pontosabban általános iskolás koromra nyúlnak vissza. Akkor ugyanis, vagyis az ősidőkben, volt olyan, hogy háztartástan tantárgy, ahol sütöttünk, főztünk, varrni, hímezni, kötni… Tovább »

Mint tudjátok, június 2-a óta új rovat indult a blogon, napi szösszenetek címmel. A kis szösszenetek minden nap nagyjából ugyanabban az időpontban jelennek meg a Nő Feleség Anya Blog Facebook-oldalán, ide pedig, a blogra, heti rendszerességgel kerülnek fel. A napi/heti szösszenetek új menüpontot is kaptak a blogfeljéc alatt, a sorban utolsóként “HETI :-)” a “nevük”…. Tovább »

Kedves Olvasóim! Fogadjátok szeretettel a DIY/kézműveshét első posztját, mely egy vendégposzt, és A napfény illata blog szerzője, Rácz Anikó írta. Nekem nagyon tetszik! (A félkövérrel szedett szavakra kattintva az ötletek elkészítésének receptjeihez juthattok el! Kellemes inspirálódást kívánok! 🙂 ) A címe:  ANYACSAVAR Néhány évvel ezelőtt a kisfiam óriási csillogó szemekkel szaladt be hozzám a konyhába: “Anya, anya!… Tovább »

Kedves Olvasók, Játékosok! Köszönöm mindenkinek a Nő Feleség Anya Blog és a Kalánka közös játékéban való részvételt. A feltételek ellenőrzése után megtörtént a sorsolás, melynek végeredménye a következő: a Kalánka által felajánlott, egyedi mintájú kiskanalat Nagyné Láposi Viktória nyerte. Gratulálunk! A nyertest facebook-üzenetben értesítjük. Aki most nem nyert, semmiképp se csüggedjen, mert 1. a Kalánka… Tovább »

200. poszt!!!!! Babánk most már 14 hós, igazi nagyfiú, vele az élet szép, vidám, érdekes és izgalmas, ami persze eddig is így volt. Nem tagadhatom, hogy az ikrek után felüdülés vele a lét (bár az idő nagy részében nem kettesben vagyunk, hanem négyesben 🙂 ). Nem csak azért könnyebb vele, mert már van tapasztalatom (bár ikres, de… Tovább »

Bár a “közös nevünk” ugyanaz, mindannyian mások vagyunk. A közös nevünk: ANYA. Vagyis: Anyaaa! Minden anya más, és minden gyermek is más. Még a testvérek is, még az ikertestvérek is. A kistestvérek is, a nagytestvérek is. Anyukája mindenkinek van, de mindenkinek más. Miért más? Azért, mert mindenkinek másra van szüksége. Másrészről valahogy minden kornak megvannak… Tovább »

Csak egy pillanat műve volt, de tart még most is. Talán furcsán hangzik, de biztos vagyok abban, hogy akkor, régen, a hideg, talán ködös, téli koraestén, mindketten ugyanarra gondoltunk. Vagy épp nem. Én őrá, ő pedig énrám. Nem mondanám, ha nem tudnám, hogy így, több, mint öt év múltán, három gyermekkel, szintén volt egy ilyen pillanat…. Tovább »

Mint tudjátok, június 2-a óta új rovat indult a blogon, napi szösszenetek címmel. A kis szösszenetek minden nap nagyjából ugyanabban az időpontban jelennek meg a Nő Feleség Anya Blog Facebook-oldalán, ide pedig, a blogra, heti rendszerességgel kerülnek fel. A napi/heti szösszenetek új menüpontot is kaptak a blogfeljéc alatt, a sorban utolsóként “HETI :-)” a “nevük”…. Tovább »

Elengedni. Milyen érdekes szó. Mit engedünk el? Elengedjük valaki kezét. Elengedjük a kapaszkodót. Elengedjük, ami bánt. Te tudsz elengedni? Elengedni az elengedhetetlent. Eredetileg ez lett volna a cím, de amikor odaírtam: “elengedni”, úgy éreztem, elég ennyi is. Elengedtem. Az elengedhetetlent. Végre! Mostantól könnyű vagyok! Nem engedem, hogy nyomasszanak a napi dolgok. Nem engedem, hogy bosszantó… Tovább »

Véget ért a nagy nyári családi szappanopera mind az öt része (1. 2. 3. 4. 5.), így most már bizton jelenthetem: ikreink sikeresen abszolválták az első óvodai évet. Kiscsoport kipipálva! Ebből az alkalomból írom le az első óvodai hét történéseit, annak könnyűségét, nehézségét, ami ezzel járt. 2013. szeptember 2. Az ikrek első napja az oviban…. Tovább »

A családi szappanopera ötödik, egyben befejező része. Tegnap ott hagytuk abba, hogy miután családilag mandulagyulladást kaptunk, sikerült orvoshoz mennünk és antibiotikumot kapnunk mindenki számára, ezzel elkezdődött az öt napos gyógyulási kúra. De még mielőtt letelt volna az öt napos kúra és minden happy lett volna, a fülészetet követő napon, délelőtt, úgy tizenegy óra felé, amikor épp… Tovább »

A családi szappanopera negyedik részét olvashatjátok alább. Tegnap ott tartottunk, hogy miután az óvodai nyári ügyeleten töltött négy nap igen megviselte a gyermekeimet, úgy döntöttem, hogy egész nyárra itthon tartom őket. Bár ez igen nagy fölényhez juttatta a házban a felnőttekéhez képest a kiskorúak számát, tudniillik én egyedül vagyok, ők viszont hárman, de vállaltam a… Tovább »

Íme családunk nyári “szappanoperájának” harmadik része. Tegnap ott tartottunk, hogy az óvodai ügyelet negyedik napjának reggelén kislányom sírva ment el. Majd a következő nap… Szombaton, a délutáni alvás után beütött a krach. Kislányom, aki nagyon szeret aludni és mindig jó alvó volt, ordító sírással ébredt. Azt kiabálta: “Anya, anya!” – és panaszolta, hogy nagyon fáj… Tovább »

A családi “szappanopera” második része. Tegnap nagyjából ott hagytam abba, hogy mentem a gyerekekért az óvodai nyári ügyelet első napjának délutánján. Kint voltak az udvaron. Kisfiam a barátjával játszott, kislányom egy kis asztalnál ült az ajtótól jobbra, egyedül, és egy tálból cseresznyét evett. Az épp ott lévő óvónőtől megkérdeztem, hogy voltak a gyerekek, azt mondta,… Tovább »

Ahogy a múlt héten ígértem, az antibotikumos napi szösszenet történetét hozom nektek. Családi “szappanopera”, első rész. Azt hiszem, minden azzal kezdődött, hogy vége lett az iskolának, és ezzel az óvodában is megkezdődött az ügyeleti időszak. Bár korábban érdeklődtem az egyik óvónőnknél arról, hogy mi várható, csak annyi volt a válasz, hogy kevés gyerek lesz ott,… Tovább »

Mint tudjátok, június 2-a óta új rovat indult a blogon, napi szösszenetek címmel. A kis szösszenetek minden nap nagyjából ugyanabban az időpontban jelennek meg a Nő Feleség Anya Blog Facebook-oldalán, ide pedig, a blogra, heti rendszerességgel kerülnek fel. A napi/heti szösszenetek új menüpontot is kaptak a blogfeljéc alatt, a sorban utolsóként “HETI :-)” a “nevük”…. Tovább »

Kedves Olvasóim! Új játék indul a blogon! Most egy igazán különleges nyereményért játszhattok! A játék fődíja egy egyedi mintájú, névre szóló Kalánka kiskanál!   Ezek csak példák, a Te saját kanaladra ugyanis Te tervezheted meg a mintát és a feliratot! Ha nem eszik túl jól a gyermeked, ettől a kanáltól biztosan kedvet kap!   Ha… Tovább »

Az úgy volt, hogy a gyerekek kérésére éppen pudingot főztem, és kisfiam már alig várta, hogy kész legyen. Az utolsó pillanatban még eldöntöttük, hogy teszünk bele kekszet is. Mivel még meleg volt a puding, a keksz hamar megpuhult benne. Én öntöttem a tálkákba, kislányom pakolta bele a kekszeket, kisfiam pedig a konyhapult mellett állva várta… Tovább »