14 hóssal az élet | Nő Feleség Anya Blog

200. poszt!!!!!

Babánk most már 14 hós, igazi nagyfiú, vele az élet szép, vidám, érdekes és izgalmas, ami persze eddig is így volt. Nem tagadhatom, hogy az ikrek után felüdülés vele a lét (bár az idő nagy részében nem kettesben vagyunk, hanem négyesben 🙂 ). Nem csak azért könnyebb vele, mert már van tapasztalatom (bár ikres, de a pelenkát mindenkin ugyanúgy kell lecseréni), és ő “csak” egy, hanem azért is, mert nagyon jó baba. De tényleg. Rendesen eszik, rendesen alszik, és nagyon nagyon ügyesen kommunikál. Bebizonyítom.

EVÉS

Teljesen egyedül eszik, minden étkezésnél. A főtt étel a kedvence, ebédre és vacsorára ezt kap, a levest és a másodikat is egyedül kanalazza be. Többet eszik, mint a négyéves tesói. 🙂 Biztos nem szeret mindent, de mindent megkóstol és az esetek 90%-ában üresre “eszi” a tányérját. Végigeszi a “menüt”, vagyis leves, második, és van, hogy utána még lecsúszik egy kis gyümölcs vagy nagy ritkán desszert. Reggel még elfogad úgy 2 dl tápszert, este már nem kéri. Napközben vizet iszik, egyedül, eddig csőrös, majd nem-csőrös, de szelepes pohárból, mostanában babavizes üvegből. Ha már nem kér, mondja, hogy “nem” és eltolja a tányért. Egyre kevesebb étel landol a földön. Az etetőszéken néha annál több.

A ruházatán is általában nyomot hagy az étkezés, van, hogy délre már ennyi szennyes képződik: (de én szeretem hagyni egyedül enni, hadd gyakoroljon).

ALVÁS

Szereti az ágyát, szeret aludni. Már a kórházban is napi kétszer aludt öt órát egyfolytában, reggel 8-13-ig és este 7-től éjfélig, a maradék időt pedig, kisebb szünetekkel (alvásokkal) bár, de végigszopizta. Ez valószínűleg annak is volt köszönhető, hogy nagy baba volt, négy kilóval született. Azt ne kérdezzétek, mikortól aludta át az éjszakát, mert nem emlékszem pontosan, de nagyjából 2-3 hónapos kortól. Most nappal egyszer alszik, ebéd után, nagyjából egytől négyig, és este pedig kb. fél 9-től reggel fél 8-ig. Jelzi, ha fáradt és általában örömmel megy az ágyba. A textilpelenka állandó kellék, ezt ő maga bedobja az ágyba és utána beszáll (betesszük). Van két alvósállata, akik már születése óta bent vannak az ágyában, de csak néhány hete fedezte fel őket igazán. Amikor lefektetem, megkeressük őket és odafektetjük a közelbe. Persze van olyan is, hogy nehezen alszik el, de szerencsére ritkán.

KOMMUNIKÁCIÓ

Már egész pici korától ügyesen kommunikált, jelezte, ha éhes volt, jelezte, ha álmos volt (vagy a megszerzett rutin miatt jobban észrevettem?!), és szeretett játszani is. Később aztán elkezdte a testbeszédet, kézzel-lábbal kommunikált, mutogatott. Ez utóbbit még most is, de már szavakat, szótöredékeket is mond. Ilyeneket: ez, az, ezt, azt, ott, igen, nem, anya, apa, mama, baba, ámpa (lámpa), issz (iszik, inni szeretne), ba (banán). Ezen kívül halandzsázik is, ezzel utánozva a mi beszédünket. Tologatja a kisautókat, brümmög hozzá, játéktelefonba hallózik, pápát int, puszit cuppant. Mindent megért, amit mondunk neki. Az akarata is fokozatosan fejlődik, ordít, ha elvesznek tőle valamit vagy épp nem adják oda, amit szeretne; de hamar meg lehet nyugtatni és el lehet terelni a figyelmét a dologról.

Van ugye két nagyobb testvére, akikkel nagyon jó a kapcsolata. Egyrészt utánozza őket, mindent szeretne ő is csinálni, amit a nagyok… Vicces, hogy amikor futnak, söpör utánuk négykézláb… Engedtem homokozni, ügyes benne. Hintázni is szeret. Nagyon érdeklik a testrészek, enyém, apáé, tesóké, és ha kérdezzük, megmutatja, melyik melyik. Kislány tesóhoz odabújik, kisfiúval birkózik, húzza-vonja, paskolja.

A mozgásban ott tartunk, hogy borzasztó gyorsan mászik, bútorok mellett feláll és kapaszkodva lépeget, de még nem indult el egyedül. Ügyesen ül és átkapaszkodik egyik bútorról a másikra is.

Ha idegen jön hozzánk, eleinte picit fél, anyához bújik, de aztán a kíváncsiság győz, és mutogat a személyre, meg oda is megy, és meg is akarja érinteni, megnézi. Azért is mutat mindenre, mert kíváncsi, mi a neve, és így kérdez.

Ez a fotó néhány hónappal ezelőtt készült róla: