Csendre vágyom

Csendre vágyom. Ennyi. Túl sok a zaj mostanában.

Az engem körülvevő emberek, felnőttek, gyerekek, a fejemben lévő gondolatok, zajonganak egész nap. Csendre vágyom. Úgy egy hete érzem ezt.

Vágyom érezni a meleg tavaszi levegőt, az illatokat.

Vágyom hallgatni az eső kopogását, ahogy a cseppek a talajhoz ütődnek.

Vágyom hallgatni a madarak csipogását.

Vágyom hallani a gondolataimat. Terveket szőni, értékelni. Átgondolni és elengedni.

Mélázni, picit egyedül lenni.

(A kép forrása: nlcafe.hu)

Ma reggel, kis időre, teljesült, amire vágytam. A család fele még aludt, másik fele az aktuális mesébe mélyedt, én pedig kicsit félrevonultam.

Kinyitottam az ablakot, belélegeztem a tavaszi levegőt, éreztem az illatokat.

Hallgattam az eső kopogását, ahogy a cseppek a talajhoz ütődtek.

Hallgattam a madarak csipogását.

Hallgattam a gondolataimat, azaz inkább kicsit elcsendesítettem őket.

Sikerült picit egyedül lenni, mélázni.

Jól indult a napom!

(A kép forrása: nlcafe.hu)

Te is vágysz néha csendre? Hogyan oldod meg?