A családi “szappanopera” második része. Tegnap nagyjából ott hagytam abba, hogy mentem a gyerekekért az óvodai nyári ügyelet első napjának délutánján. Kint voltak az udvaron. Kisfiam a barátjával játszott, kislányom egy kis asztalnál ült az ajtótól jobbra, egyedül, és egy tálból cseresznyét evett. Az épp ott lévő óvónőtől megkérdeztem, hogy voltak a gyerekek, azt mondta,… Tovább »

Ahogy a múlt héten ígértem, az antibotikumos napi szösszenet történetét hozom nektek. Családi “szappanopera”, első rész. Azt hiszem, minden azzal kezdődött, hogy vége lett az iskolának, és ezzel az óvodában is megkezdődött az ügyeleti időszak. Bár korábban érdeklődtem az egyik óvónőnknél arról, hogy mi várható, csak annyi volt a válasz, hogy kevés gyerek lesz ott,… Tovább »

Az óvoda előtt ikreink egyetlen közösségnek lettek tagjai, viszonylag rövid időre, hiszen, mintegy három hónapig jártak egy közeli családi napközibe. A napközibe járás mellett azért döntöttünk, mert szerettük volna, ha a gyerekek kicsit megszokják a közösséget még az óvoda, vagyis a “mélyvíz” előtt, megszokják azt, hogy egy intézményben, anya nélkül vannak, más gyermekekkel és néhány… Tovább »