Főzésem történetének kezdete a régmúlt homályába vész. Azért kivillan néhány, élesebben látszó kép, például, ahogy állok a kis sámlin nagymamámnál, és sodrom a nudlit. Akkoriban a mákos nudli volt a kedvencem. Amikor elmentem nagymamámhoz, és megkérdezte, mi legyen az ebéd, mákos nudli volt a válasz. Kicsit voltam csak nagyobb, amikor a szilvás gombóc készítésébe is beszálltam. Aztán emlékszem… Tovább »

Babánk nemsokára egy éves lesz. Kanalas ételeket öt hónapos korától kap. Eleinte az evés, természetesen, sok folttal járt, de miután megtanulta szépen kinyitni a száját és bekapni a kanálról a főzeléket, minden jól alakult, sosem megy mellé semmi, és már egy jó ideje előke nélkül etetem, mert nagyon szépen, tisztán eszik. Persze ehhez le kellett… Tovább »

Főzök a babámnak. Te is? Ha nem, hidd el, érdemes. Hogy miért? Mert csodálatos élmény látni, ahogy az anyatej mellett-után (amit szintén Te “készítettél” neki), ízlelgeti-eszegeti az általad főzött gyümölcs- és/vagy zöldségpürét. Később pedig majd a családi ebéden is részt fog tudni venni, hiszen ezt is tudod majd úgy alakítani, hogy ő is ehessen a menüből…. Tovább »