Minden anya más, és minden gyermek is más. Ettől kezdve pedig nincs olyan, hogy ki csinálja jól, ki csinálja rosszul, és egyébként is. Miért vagyunk egymás ellen?! Mostanában azon gondolkozom, vajon miért vannak az anyák sokszor egymás ellen. Na, persze nem mindig szemtől szembe, csak úgy, gondolatban… Miért gondolják sokan azt, hogy csak úgy jó… Tovább »

Micsoda éj! Ez a cím jutott eszembe, de a poszt sajnos nem arról fog szólni, amire gondoltok. Így szól ugyanis háromszor Meryl Streep, azaz Donna a Mamma Miában, pontosabban nem is igazán ő, hanem a naplója, de nem is igazán a naplója, hanem a lánya, aki megtalálja a naplóját abból az évből, amikor született. A… Tovább »

Íme családunk nyári “szappanoperájának” harmadik része. Tegnap ott tartottunk, hogy az óvodai ügyelet negyedik napjának reggelén kislányom sírva ment el. Majd a következő nap… Szombaton, a délutáni alvás után beütött a krach. Kislányom, aki nagyon szeret aludni és mindig jó alvó volt, ordító sírással ébredt. Azt kiabálta: “Anya, anya!” – és panaszolta, hogy nagyon fáj… Tovább »

A családi “szappanopera” második része. Tegnap nagyjából ott hagytam abba, hogy mentem a gyerekekért az óvodai nyári ügyelet első napjának délutánján. Kint voltak az udvaron. Kisfiam a barátjával játszott, kislányom egy kis asztalnál ült az ajtótól jobbra, egyedül, és egy tálból cseresznyét evett. Az épp ott lévő óvónőtől megkérdeztem, hogy voltak a gyerekek, azt mondta,… Tovább »

Ahogy a múlt héten ígértem, az antibotikumos napi szösszenet történetét hozom nektek. Családi “szappanopera”, első rész. Azt hiszem, minden azzal kezdődött, hogy vége lett az iskolának, és ezzel az óvodában is megkezdődött az ügyeleti időszak. Bár korábban érdeklődtem az egyik óvónőnknél arról, hogy mi várható, csak annyi volt a válasz, hogy kevés gyerek lesz ott,… Tovább »

SZERETSZ FŐZNI? SZAVAZÁS! VEGYÉL RÉSZT TE IS! A gasztrohét alkalmából egy egész héten át tartó szavazásra invitállak Benneteket a facebook-oldalamra, IDE. A dolog nagyon egyszerű: írd meg a szavazást hirdető bejegyzés alá hozzászólásban, hogy szeretsz-e főzni? Igen, vagy nem. A szavazatokat a gasztrohét végén, 2014.05.18-án vasárnap összesítem. Köszönöm, ha lájkkal, megosztással, vagy hozzászólásbeli meghívással népszerűsíted… Tovább »

Egy év. Ennyi telt el a második szülésem óta. (Elsőre ikreink lettek, így lett három porontyunk.) Az első terhességem alatt 22 kilót híztam, a második alatt 17-et. Az első után 17-et tudtam leadni, a második után… ööö… ezidáig tizet. A maradék hetet mostanában (a következő fél év során) tervezem. (Ha mindez sikerül, akkor még 5… Tovább »

Biztos emlékeztek még rá, hogy nem is olyan nagyon régen fogyókúrába fogtam: https://nofeleseganya.cafeblog.hu/2014/04/04/fogyj-velem/. Az első hét sikereiről számoltam be utoljára, ebben a posztban: https://nofeleseganya.cafeblog.hu/2014/04/11/fogyj-velem-1-het-2/. Azóta sok minden történt, de a legfőbb dolog az, hogy a fogyókúrás tervem sajnos füstbe ment! De nem adtam fel, csak szünetet tartok. És várok a csodára. Na, de kezdjük az elején…. Tovább »

Nem, nem. Nem főzésről lesz szó. Ez kérem újra egy házasságról szóló poszt. Ismét nem csak nőknek! Tézis: a nő a családi tűzhely őrzője. Sokak szerint ez egy konzervatív nézet, szerintem valójában attól függ, hogy mit értünk alatta. Ha azt gondoljuk, hogy a családi tűzhely őrzése azt jelenti, hogy a nő legyen csak otthon a gyerekkel… Tovább »

A mosónők korán halnak. De kik azok a mosónők? Nem a gép mos? Csak bepakolsz, elindítod, és kész. Ezt bárki megcsinálja. Vagy mégsem? Ha még mindig azt hiszed, hogy a mosás gyerekjáték, olvasd el ezt: ELŐTTE (0. Ha még nincs mosógéped, vegyél egyet… aztán kezdődhet is a móka!) 1. A mosást, kérem, időzíteni kell. Mégpedig azért, hogy… Tovább »

Az előzmények rövid összefoglalása: betegek a gyerekek, nátha-köhögés, láz, már két hete itthon vannak mind a hárman, velem… Az elmúlt két hétben összesen két éjjel volt, amikor nem kellett senkihez felkelni. Két okból gyógyulnak nehezen: 1. mert egymást visszafertőzik és emiatt visszaesnek; 2. olyan vírust kaptak el, ami megtámadta a tüdejüket is. Kislányom, kisfiam lábon hordta… Tovább »

Ha belegondolok, a világon minden embernek van neme. Csak a babáknak nincs. Ezzel egyszerűen csak azt akarom mondani, hogy most még, mivel pici, nem úgy gondolok rá, hogy kisfiam, vagy kislányom, hanem: babám. Ő az én babám. A mi babánk. A mi kisbabánk. És nem furcsa. Semmi különös, csak észrevettem, hogy így van. De talán nem én vagyok… Tovább »

Öt év. Öt év nagy idő? Azt hiszem, nekem igen. Az elmúlt öt évben igencsak megváltozott az életem. Öt éve még egyedül élő, tanuló-tanító-dolgozó szingli csaj voltam, most pedig férjezett, három gyermekes anyuka és író, bloggerina. Nő, feleség, anya, szakács, cukrász, mosónő, takarítónő, bébiszitter, dajka, titkárnő, néha kicsit orvos, ápoló, felolvasó, társalkodónő, pincérnő, óvónő, dadus,… Tovább »

Azt mondhatom, szerencsés vagyok. Három gyermekem közül ugyanis kettő “jó evő”. Vagy hogy is fogalmazzak? Jól eszik. Szeret enni. Nem válogatós. A harmadik viszont igen. Kínszenvedés belediktálni valami (rendes) ételt. Régebben nem is tudtuk, miből merít energiát, mert a tányéron rendszeresen ott maradt az étel. Később, miután belekóstolhatott, folyton csak az édességet, a csokit, a… Tovább »