Hajnali, azaz reggel hat óra. Én már talpon vagyok. Most ébredtem. Nem magamtól, hanem zajra. Kezdődik ugyanis a “buli”. Bár a bulik általában éjfélkor kezdődnek, nálunk nem. Nálunk reggel hatkor. Meg egyébként éjfélkor is, de hatkor a leginkább. Most hat óra huszonnyolc perc van és éppen a hatodik repülőgép száll el a házunk felett. Konkrétan… Tovább »

Reggeleink, mostanában… Vol. 1. Kinyitom a szemem. Az órára nézek. 6 óra 10 perc. A lábaim bizseregni kezdenek. Juhi, futni megyek! Férjem és a gyerekek még alszanak. A fürdőszobában felveszem a tréninget, majd futócipőt húzok, és már megyek is ki az ajtón. Halkan kulcsolok ki, nehogy valakit felébresszek. A kapu felé haladva magamba szívom a… Tovább »

Szokásos hétköznapi reggel. Babánk kel, átmegyek hozzá, megetetem, pelust cserélek. A pelenkázás közepén tartok, amikor hallom, hogy nyílik a gyerekszoba ajtaja. Kezemet szigorúan a babán tartva – nehogy leessen a pelenkázóról (nehogy, te jó, ég, már úgy rugdalózik, hogy nagyon figyelni kell rá), – tehát egyik kezemet szigorúan rajta tartva, nyújtózkodva, kitekeredve kinyitom az ajtót és kinézek…. Tovább »