Ilyen ez az időszak. Csak esik, esik és esik. Minden percben figyelni kell rá. De még akkor is esik, ha percekig kigúvadt szemmel nézem, és pont akkor… pont akkor hunyom be. Hiába állok, ülök ott mellette, mögötte, akkor is esik. Váratlanul. Ügyetlenül? Nem is tudom, hogy. Aztán meg persze sír. Sír, mert fáj neki. Felemelem,… Tovább »