Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy királylány, aki ahogy felcseperedett, elvégezte iskoláit, majd munkába állt. Élt-éldegélt boldogan, dolgozgatott, szabadidejét pedig a családjával, barátaival töltötte. Aztán egyszer csak, hogy-hogynem, megismerkedett egy királyfival. Egymásba szerettek, összeházasodtak. Nagyon boldolgok voltak. A királylány nemsokára áldott állapotba került. Ekkor még boldogabbak lettek. A legboldogabbak azonban akkor lettek, amikor… Tovább »

Immár második alkalommal szerettek volna ikreim alvás előtt ők mesélni. Az első próbálkozást is megörökítettem itt a blogon, Gyerekmese címmel (https://nofeleseganya.cafeblog.hu/2013/09/13/gyerekmese/).   Kislányom: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy királyfi és a felesége. Volt nekik egy kislányuk és egy kisfiuk. Mivel a kislánynak születésnapja volt, vettek finom tortát, megették, aztán elmentek kirándulni, majd… Tovább »

Mint már három éve “otthon ülő” anyuka, a következő ördögi körben élek, azt hiszem, sok sorstársammal egyetemben (és persze sok sorstársammal nem): az egész napos hajsza a gyerekekkel nagyon kifáraszt, alig várom, mikor kerülhetek ágyba, hogy aztán némi alvás után megharcoljak a következő nap kihívásaival. És így tovább, gyűröm a napokat, egyiket a másik után,… Tovább »

Mióta a gyerekek rendszeresen járnak közösségbe, vagyis kerekítve fél éve, mindig szóba kerül a barát. Van-e barátjuk, ki a barátjuk. A napköziben nem igazán volt senki. Az óvodában viszont szinte azonnal lett, már az első-második héten. Másfél hét ovi és másfél hét betegség után mazsoláim összeszámolták hány barátjuk van. Kisfiamnak (az érthetőség kedvéért körülírva és… Tovább »

Az óvodakezdés utáni 8. nap estéjén kisfiamnak folyott az orra, kicsit köhögött, rossz volt a közérzete, bágyadt volt. Gondoltam, a hét utolsó két napján maradjanak itthon, utána hétvége, így négy nap bőven elég lesz arra, hogy kikezeljük ezt a kis náthát. Bizony, nagyot tévedtem. Akkor még nem tudtam, hogy a következő napokban mi vár ránk. Egy… Tovább »

Ma az esti mese ovasása közben nagyon érdekes dolog történt. Elkezdtem olvasni, mire a gyerekek rávágták, hogy most ők mondanak mesét. Ilyen volt már máskor is, csak épp mese nem lett belőle. Na de ma! Kislányom a következő mesével lepett meg minket: Volt egyszer egy gyümölcs. Volt benne három… mag. Nem. Nem. Volt egyszer három… Tovább »

Mint olvasható volt korábban, az első három nap teljesen rendben ment. Mármint az oviban. Itthon folytatódott az ördögösdi. Negyedik nap – a mélypont. Kisfiam nagyon fáradt volt már reggel is, az óvónéni is észrevette rajta. Délelőtt bepisilt. Kétszer. Ebédnél majdnem elaludt. Aztán alvás közben is bepisilt. Milyen jó, hogy bevittem gumilepedőt. És milyen jó, hogy… Tovább »

Röviden: a gyerekeim az óvodában angyalok, itthon ördögök. Még mindig jobb, mint ha fordítva lenne. Egyszer sem volt sírás. Egyszer sem pisiltek be, még alváskor sem. Amikor értük megyek, fel vannak dobva, kisfiam azt kérdezi, hogy miért megyünk haza. Amikor megkérdezem, holnap is jönnek-e, kórusban igeneznek. Szimpatikus nekik az óvónő és első naptól tudják a… Tovább »

2013. szeptember 2. Az ikrek első napja az oviban. Persze voltunk már körülnézni a beiratkozáskor, az ebédbefizetéskor, és akkor is, amikor kiírták, hogy kiket vettek fel. Voltunk péntek délelőtt az ismerkedésen is. Mögöttünk kb. 3 hónap családi napközi. De azért csak izgul az ember (a szülő). Látom, a kisfiam kicsit fél. De azért megy, nem lehet… Tovább »