Nálunk először tegnap maradt meg a hó. Gyermekeim reggel észrevették a havat és azonnal kérdésekkel kezdtek bombázni. – Anya, a háztető nem pukkad ki a sok hó alatt? – Anya, a kémény, ha megnő és már nagy lesz és kinő a lába, akkor lejön majd a tetőről? És ami nem kérdés: – Anya, olyan sok a… Tovább »

Kedves Olvasóim! Amint láthatjátok, a Nő Feleség Anya Blog oldala menüsorral és fórummal is bővült! A menüsor segítségével a benneteket érdeklő témákban született bejegyzéseket kaphatjátok meg egyszerűen, a fórumon pedig érdekes témákat nyithattok, kérdéseket tehettek fel nekem vagy egymásnak, gyertek, beszélgessünk! Minden, az oldallal kapcsolatos esetleges véleményt, kérdést, kérést, lájkot, megosztást, hozzászólást szívesen veszek, az elérhetőségeimet bár… Tovább »

Minden valamire való babakönyvben írnak arról, hogy mennyire fontos az esti szertartás, illetve annak kialakítása már a baba igen korai életszakaszában. Ettől a cselekvéssorozattól várnánk ugyanis azt, hogy a baba megtanulja, hogy vacsorázik, fürdik, utána pedig alszik egy nagyot. A nappali, rövidebb alvások előtt ugyanis nem fürdik. Vagy nem eszik. Tehát az esti az mindenképp… Tovább »

Megint eltelt egy hónap, így most már öt hónapos lett a blogom. (A Facebook oldalam pedig három hónapja működik.) Az előző hónapbeli “blogszülinapon” megfogadtam, hogy ebben a hónapban nem emlékezem meg a dátumról, majd csak a hat hónapnál, mert az legalább kerek. Nem tudtam betartani, mert ahogy közeledett a nap, mindig sokat gondoltam arra, mi… Tovább »

Ritkán van gaszto-poszt, de most mindenképp dicsekednem kell. Nem mondom el, kinek ugyanis nemrég szülinapja volt, és én a következő ételeket készítettem el erre a különleges alkalomra (9 hós baba mellett, úgy, hogy legkésőbb délután 4-re mindennek el kellett készülnie… vagyis nem volt könnyű): 1. Minestrone leves – sajnos erről nem készült fénykép és a… Tovább »

Hogy miért alszik wc-papír gurigával a gyerek már két napja (és még ki tudja meddig; ugyanis egy újabban igen dacos háromésfélévesről van szó)? Nem, nem azért, mert bepisilt és ez a büntetés. Még nem is alvósállat helyett használja. Akkor?! Hát az úgy volt, hogy szoktam időnként DIY oldalakat, blogokat olvasgatni, ahol gyerekekkel vagy gyerekeknek készítenek ezt-azt… Tovább »

Várom a hideget, és a havat. Magyarán: az igazi telet. Már olyan régóta ígérgetik az időjósok! Én mondjuk csak az internetes előrejelzéseket követem, de eddig még szinte egyetlen egy hóesésről szóló hír sem vált valóra. Hogy miért várom ennyire a telet? Nem azért, mert szeretem a hideget. Nem is azért, hogy a gyerekek végre hóembert… Tovább »

Egyszer réges régen, amikor az ikrek még pelenkás és igen pici korban voltak, férjem egyik bevásárló körútján útba ejtette azt a bizonyos bababoltot, ahol mi nagyon sok mindent vettünk és veszünk. Már nem emlékszem, mi kapcsán, de valamelyik eladó azt mondta neki, hogy az a jó, amikor még pelusosak a gyerekek, mert a pelenkázás által különleges… Tovább »

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nálam, ahogy cseperedtek a babáim, egy idő után jelentkezett egy bizonyos igény arra nézve, hogy a terhesség alatt felszedett és még le nem ment plusz kilók számát legalábbis csökkentsem. Mint egyszerű földi anyuka, aki sem a szigorú diétákat, sem az órákig tartó edzéseket nem vállaltam, és a két gyerek,… Tovább »

Ha belegondolok, a világon minden embernek van neme. Csak a babáknak nincs. Ezzel egyszerűen csak azt akarom mondani, hogy most még, mivel pici, nem úgy gondolok rá, hogy kisfiam, vagy kislányom, hanem: babám. Ő az én babám. A mi babánk. A mi kisbabánk. És nem furcsa. Semmi különös, csak észrevettem, hogy így van. De talán nem én vagyok… Tovább »

Fogadjátok szeretettel, ez a századik bejegyzésem a blogon! Hatalmas felfedezést tettem: a gyerekruhákat az anyukáknak készítik! Na és persze az apukáknak, nagymamáknak, nagypapáknak. Hogy miért? Mert a gyereknek, főleg ha még inkább baba az illető, édes mindegy, miben van. Hogy a csíkos vagy a kockás rugdalózójában, például. Neki csak a kényelem, a komfortérzet számít. Persze lehet felhozni… Tovább »

Közhírré teszem: nekem nem okos, hanem úgynevezett “buta” telefonom van. Még mindig. Nem vagyok egy divatmajom, nem igazán követem a különböző trendeket sem, nőként, feleségként és anyaként a különböző ketyerék hasznosságát figyelembe véve választok és addig használom, amíg teljesen, totálisan szét nem megy az adott eszköz. Vagy amíg olyan baja akad, ami lehetetlenné vagy legalábbis nagyon… Tovább »

Hogy telt az idei (bocs, tavalyi) karácsony? Teljességgel állíthatom: más volt, mint a többi. Megkockáztatom, hogy más volt, mint eddig bármelyik karácsony életemben. De nem csak utólag volt más, már másnak is indult; még azelőtt, mielőtt elkezdődött volna. Először is, életemben először, a család jött hozzánk karácsonykor, és nem mi mentünk a sokak által road-show-nak nevezett… Tovább »

Új év született – és nem is olyan rég, még tavaly, megszületett a Nő Feleség Anya Blog, a blogom. Hogy hogyan? Ezt írom le most. A blogot 2013. augusztus 20-án indítottam. A blogírás ötlete harmadik gyermekünk születése után merült fel bennem. Egyszerűen úgy éreztem, hogy van mondanivalóm más anyukáknak. Nőknek. Feleségeknek. Nagymamáknak. És persze az ő… Tovább »

Itt a vége, fuss el véle 2013! Az idén alakult a blogom, nem sokkal több, mint 4 hónappal ezelőtt. Ebben a négy hónapban egy szerző, vagyis én, közel 100 bejegyzést publikált. A blogra összesen közel 13.000 kattintás érkezett. A legjobb napon több, mint 600-an olvasták, átlagosan napi 100-an szoktak benézni. A blog facebook-oldalát jelenleg 37 fő kedveli…. Tovább »

Az ünnepek és a vendégség egymástól szinte elválaszthatatlan fogalmak. Ha mi rendezünk vendégséget, ha mi megyünk valahová, mindegyik sok szervezést igényel, főleg gyerekekkel. Itt a szilveszter és az újév, ha esetleg vendégeket hívnánk, és nem mi mennénk el otthonról… https://nofeleseganya.cafeblog.hu/2013/10/27/ha-josztok-lesztek-ha-hoztok-esztek/ A bejegyzés végére hozzátenném, hogy az idén karácsonykor nem mi mentünk a családhoz, hanem minket látogattak… Tovább »

Ünnepi sorozatom harmadik részében két bejegyzésemet ajánlom Nektek, amelyek szintén egy kényes témát feszegetnek, mégpedig azt, hogy kire bízzuk a picinket? Ez nem könnyű, hiszen nagyjából ugyanannyira vágyunk arra, hogy kicsit kikapcsoódjunk egy gyerekmentes délután vagy este keretében, mint hogy a picinkkel legyünk. Még ha meg is találtuk a megfelelő személyt, aki vigyáz majd szemünk… Tovább »

Az első rész folytatásában… azaz, ha már megfogantak, megszülettek a gyerekek, akkor merül fel a szoptatás kérdése. Bár van, akinek ez nem kérdés. Úgy látszik, rajtam kívül is sok embert foglalkoztat ez a téma, hiszen az erről szóló bejegyzésem volt az egyik legolvasottabb az idén. Még hozzászólás is érkezett hozzá! https://nofeleseganya.cafeblog.hu/2013/10/16/szoptatas-avagy-kuzdelem-az-anyatejert/... Tovább »

A decemberi ünnepek táján fogan a legtöbb baba. Talán nem véletlenül. Ilyenkor általában szabadságon vagyunk, együtt vagyunk, egymásra figyelünk, pihenünk, kikapcsolódunk. Ugye? Aztán… úgy 8-9 hónap múlva, ha megszületik a baba, elkezdődik egy egészen más időszak. Nekem ez volt életem legdurvább időszaka. A bejegyzést természetesen nem elrettentésnek szántam! 🙂 https://nofeleseganya.cafeblog.hu/2013/10/12/eletem-legdurvabb-idoszaka/ (Ezt az évet az eddigi… Tovább »

Mindenkinek, aki látja ezt az üzenetet: Kellemes, meghitt karácsonyi ünnepeket és boldog, szerencsés új évet kívánok! Forrás: nlcafe.hu... Tovább »