Ahogy arról már korábban írtam, az új napirendem azért szuper, mert nemhogy csak fix, de bizonyos szinten szabadon variálható is, így egyik este 8 utántól sötétedésig futni mentem. Bevallom, nem csak a sportolás volt a cél, hanem az az igazság, hogy…
Szóval az úgy volt, hogy bár meleg volt, de jöttek-mentek a felhők és emiatt muszáj volt az eső elleni felszerelést is vinnem az óvodába, amikor mentem a gyerekekért. Ehhez még hozzá jöttek a pulcsik, amiket csak reggel viselnek (mert délután meleg van hozzá), meg a vizek, és még egy s más. A babakocsi kosara amúgy sem nagy, így meg aztán két emelet magasan tele volt. Mentünk a játszótérre, majd a fagyizóba, és haza. (Elkényeztetem őket, ugye?) Hozzá kell még tennem, hogy új úton mentünk, nem arra, amerre szoktunk.
Nem is volt semmi gond egészen addig, amikor is kisfiam a fagyizás végén szólt, hogy felvenné a pulóverét. Kerestem-kutattam a babakocsiban, de sehol sem találtam. Eleinte tanácstalan voltam, nem bírtam elképzelni, hogyan is eshetett ki a kosárból úgy, hogy senki a világon nem vette észre. De be kellett látnom, hogy csak így történhetett a dolog. Mivel már késő volt, nem tudtuk akkor azonnal megkeresni az elveszett pulóvert, hanem hazamentünk, megvacsoráztunk, fürdés, és aztán apa mondott esti mesét, én pedig felhúztam a nyúlcipőt, és sportolónak álcázva magamat, a pulóver keresésére indultam. Az anyag ugyanis nem vész el, és… meglátjátok a történet végén, hogy van olyan, hogy még át sem alakul.
Összekötöttem tehát a kellemeset a hasznossal, és elfutottam először az óvodáig, majd az általunk bejárt úton mentem tovább. Nagy szerencsénkre meg is lett a pulcsi. Mivel az utca eléggé göröngyös, rázós volt, az egyik sarkon esett ki a ruhadarab. Ugyanitt volt, felakasztva a sarki ház kerítésére. Nagyon megörültem, magamhoz vettem a pulóvert, és mivel még nem voltam fáradt, elfutottam a park felé a futókörre. Először azt gondoltam, biztosan többen lesznek, mint reggelente, de tévedtem.
Ellenben észrevettem egy-két dolgot, ami nevetésre késztetett.
1. kép: egy férfi és egy nő, olyan 30-35 évesek. Egyforma stílus, kicsit bolondos, színes, nem mindennapi; és két, szinte teljesen egyforma kutya. 2. kép: Keménykalap és krumpliorr, szintén férfi-nő, a nő sokkal magasabb és vékonyabb; a szófoszlányokból ítélve “vakrandi”. 3, kép: padon, biciklis sportruhában egymás mellett ülő fiú-lány, kezükben cigi, lábuknál kibontott sörösdoboz.
Én csak futok, futok tovább, örülök, mert meglett a pulcsi és annak is, hogy lám, milyen jó hely ez a park, ahol sok jó ember kis helyen is elfér! 🙂
Ha tetszett, lájkold, oszd mega posztot, és csatlakozz a facebook oldalamhoz minden bejegyzésért és a napi szösszenetekért, ITT!
A kép forrása: www.matrac.hu
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: