Azért, mert egy gyermeket eleve nehéz lefényképezni. Azért nehéz, mert mindig, de mindig mozog, és nem áll meg egy percre sem. A játszótér pedig egy különösen nehéz terep, főleg a fotózásban általában gyakorlatlan anyukáknak. (Ha gyakorlott lenne az anyuka, akkor lehet, hogy meg sem próbálná a játszótéren fotózni a gyermeket.)
Pedig olyan aranyos, ahogy ül a hintában és mosolyog.
Persze a fotózáskor biztosan nem anyára néz, és még ki is hintázik a képből. De máskor hogy is lehetne lefotózni, hiszen amikor felénk jön, akkor löknünk kell a hintáját!
Ha többen vannak egy hintában, egy dologban biztos lehetsz: ha fotóznád őket, mindegyik más irányba fog nézni. De feléd egyik sem.
Ha rugós hintán ül éppen, akkor tuti, hogy nem vagy olyan gyors, hogy akkor kapd le, amikor feléd dől, és még rád is néz, és még mosolyog is… álom, álom, álom!
Ha pedig csúszdázik, egyszerűen nem, nem, és nem érti meg, hogy miért kellene egy jó fotóhoz a csúszda tetején, épp a legizgalmasabb rész, a lecsúszás előtt egy pillanatra megállnia/ megülnie, és mosolyognia egyet…
Pedig gyermeket fényképezni jó. Hisz olyan aranyosak. Csakhogy ez nehezített terep. Mert valahogy egyik tevékenység sem “fotogén”, amit a gyermek végez. Gondoljunk csak az evésre, alvásra, játékra… Azért próbálkozni érdemes!
Ha tetszett a poszt, lájkold, oszd meg, és kövesd a Nő Feleség Anya Blog Facebook-oldalát ITT.
Ha ennél jobb baba- vagy gyermekfotókra vágysz, nevezz jelenleg futó játékunkra, melyen a nyeremény egy műtermi, egy órás, szuper hangulatú családi fotózás! Részletek ITT.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: