A munka ünnepén

Május elseje. A munka ünnepe.

(A kép forrása: koponyeg.hu)

Reggel fél nyolc. Kislányom megsimogatja az arcom. – Anya, gyere, menjünk reggelizni!

Elküldöm pisilni, összeszedem a ruháimat, férj a másik oldalára fordul. Másik két gyermek még alszik.

Reggelit adok kislányomnak, elintézem folyó ügyeimet, felöltözöm, elpakolom a konyhát.

Nyolc óra. Kisfiam lejön, nem találja a ruháját. Segítek neki, és amíg öltözik, kiszellőztetek a szobában és megöntözöm az erkélyen a virágokat. Benézek a legkisebbhez, aki még az igazak álmát alussza. Egy kis mesenézés a nagyoknak, addig én megfőzöm a zabkásámat, és gyorsan bepötyögöm ezt a bejegyzést. Elintézem az emaileket, üzeneteket, facebookot a telefonomról.

Elkezdeném enni a zabkását, de a legkisebb keresni kezd. Kiveszem az ágyból, felöltöztetem. Nagyoknak lekapcsolom a tévét, aki még nem evett, annak adok reggelit.

Még csak kilenc óra, de én már másfél órája ünneplek. A munka ünnepét ünneplem. Munkával. A munka ünnepe nem csak ünnepről szól. Hanem munkáról is. Az élet nem állt meg. A gyermeknevelés és a házimunka a munka ünnepén sem pihen és nem válik önjáróvá sem. És még van néhány ilyen terület…

Boldog munka ünnepét mindenkinek!

(A kép forrása: mek.oszk.hu)